Magyar értelmező kéziszótár
saját
I. mn-i birt névm (bármely személyű birt szjeles fn-vel) hangsúlyozottan a szóban forgó személyhez, tárgyhoz, dologhoz tartozó, birtokában levő, tőle származó, vele kapcs. ~ házában lakik; ez a terítő ~ munkám; érvényesíti ~ elképzeléseit. | ~ kezűleg: a) a maga kezével, segítség nélkül; b) <iraton az aláírás hitelesítésére (röv.: s. k.)>. | <A maga névm nyomósítására.> Csak ~ magával törődik.
II. fn
1. Saját tulajdona, hozzá tartozó dolog. ~jának tekinti.
2. kissé rég, vál Vkinek, vminek jellemző sajátsága. Az önzetlenség neki nem ~ja.
[?]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024