Magyar értelmező kéziszótár
szakít ts (és tn) ige
1. Vmit húzva, rántva stb. két v. több részre különít. Kétfelé ~ vmit. | (t. n. is) nép: (Kenyeret) ~: (kenyértésztát) kenyér formájúra alakít, ill. egy-egy kenyérnek megfelelő részekre oszt. | <Élőlények csoportját> (érzelmi vonatk.) két v. több részre osztja. Pártokra ~.
2. Rántva levesz, leválaszt. Gyümölcsöt ~ a fáról. | biz pejor: (pénzt) ~: nagyobb összeghez jut, sok pénzt kaparint meg. Mennyit v. mennyi pénzt ~ott?
3. <Időt> sok elfoglaltsága ellenére szán vmire.
4. Végét ~ja v. véget ~ vminek: hirtelen befejez(tet)i.
5. tn ~ vkivel: megszünteti vele való (szerelmi) kapcsolatát. | tn ~ vmivel: felszabadítja magát vminek a hatása alól. ~ az előítéletekkel.
6. tn Sp | Szakítást végez. | ts Vmilyen súlyt így felemel. 120 kg-ot ~ott.
[↔szakad]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024