Magyar értelmező kéziszótár
felemel ts ige
1. Alacsonyabb helyről magasabbra emel. ~i a zsákot. | Felhajt, föllebbent. ~i a lepedőt. | <Fejét, arcát, szemét> fölfelé irányítja, fordítja. ~i a fejét: átv is újra erőre kap.
2. Vkit, vmit nem álló helyzetéből talpra állít.
3. Vmit mennyiségileg megnövel. ~ik a fizetését.
4. <Kif-ekben.> ~i a hangját: magasabb v. erélyesebb hangon kezd beszélni; ~i a szavát: felszólal <vki, vmi mellett v. ellen>.
5. Magasabb (társadalmi, szellemi stb.) színvonalra, rangra emel. ~te a népét; alacsony(abb) sorból ~ vkit.
6. vál <Vmi(nek a tudata)> lelkesít, bátorít. ~t az a tudat, hogy ...
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024