1. Az a tény, hogy vkinek, vminek hiányzik az, ami nélkül nem tudja létét fenntartani v. célját megvalósítani. ~e van vkire, vmire; ~ét érzi vminek.

2. Ínség, nyomor, szegénység. ~et szenved. | Kényszerűség. ~ esetén; ~ből erényt csinál: kényszerű helyzetét javára, előnyére fordítja.

3. Vminek szükséges volta. Belátja vminek a ~ét.

4. rég Szükséglet. Csak saját ~ére termel.

5. nép szépítő (Kis, ill. nagy) ~: vizelés, ill. székelés. ~ét végzi.

6. A pótolandó hiány mértéke. ~ szerint; a ~hez képest.

[←szűk]