Magyar értelmező kéziszótár
talp fn
1. A láb alsó felülete. nép: ~ alá való: olyan (zene), amire jól lehet táncolni; ~on van: átv is a) fölkelt, fent van; b) jár-kel, dolgozik; ~ra áll: átv is a) összeszedi magát, erőre kap; b) anyagi helyzete rendeződik; c) betegségből felépül. | ~ig: a) egészen vmibe öltözve. ~ig gyászban; b) minden ízében, egész valójában. ~ig becsületes. Szh: ~(á)ra esik, mint a macska: ügyesen elkerüli a bajt, ill. feltalálja magát.
2. Lábbelinek bőrből, gumiból stb. készült alja. | Talpbőr. | Harisnyának a talpunkat fedő része.
3. Némely tárgynak kiszélesedő alsó része. A pohár ~a; a szán ~a: a szán kettős csúszófelülete.
4. Kocsikeréknek a küllőkhöz körívben csatlakozó része.
5. elav Tutaj.
6. Bánya Táró belső térségének talaja.
7. Mat elav Síkidom alapvonala. Sz: ember a ~án: ügyes, okos, becsületes ember; pejor: vkinek a ~át nyalja: undorítóan hízeleg neki.
[ ol ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024