Magyar értelmező kéziszótár
tok1 fn
1. Vmely tárgy számára készült (, annak alakjához igazodó) védő tartó. A szemüveg, a hegedű ~ja. Sz: ~kal, vonóval: minden tartozékával együtt, mindenestül. | Műsz Gépalkatrészt burkoló gépelem. A tengely ~ja. | Bonc A szervezet bizonyos részeit körülvevő burok. Ízületi ~.
2. Növ Toktermés.
3. Madár testén levő szaruképződmény, amelyből a toll kifejlődik.
4. Ablak- v. ajtótok.
5. Ipar Tűzálló agyagból készített edény, amelybe égetéskor a finomabb agyag-, fajansz-, porcelántárgyakat helyezik.
[?]
tok2 fn
Áll: | ~félék: porcos vázú, megnyúlt ormányú, íváskor a folyókba vándorló tengeri halak családja (Acipenseridae). | Áll <Fajnévként.> Közönséges ~ (Acipenser sturio). | Konyha Ennek húsa mint étel. ~ tartármártással.
[?tör]
tok3 fn Ruha
Karima nélküli női kalap.
[fr<sp(<?arab<perzsa)]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024