Magyar értelmező kéziszótár
víz fn
1. A Föld nagy részét borító, az élethez nélkülözhetetlen (színtelen, szagtalan, íztelen) folyadék (H2O). Desztillált ~: lepárlással vegytisztává tett víz. | Fiz Ennek bármely halmazállapotú változata. A jég szilárd ~.
2. E folyadéknak a földfelszín vmely részét borító tömege. A tenger vize. | Ez mint földrajzi egység. Európa vizei. | nép Árvíz.
3. Ivóvíz. | Fürdővíz. | <Kif-ekben:> vmin, vmiben levő nedvesség. Csupa ~ vki, vmi: teljesen átnedvesedett; csak úgy szakad róla a ~: erősen izzad.
4. ritk Drágakő tiszta, átlátszó színe. Sz: sok ~ lefolyik még addig a Dunán: sokára lesz az még; biz: kinn van a ~ből: a) sikerült kikeverednie a bajból; b) gúny ugyanolyan bajban van, mint eddig; ritk: mind a ~ig szárazon: mehet, amerre tetszik; ~re visz vkit: becsapja, kellemetlen helyzetbe juttatja; tiszta vizet önt a pohárba: a) világos helyzetet teremt; b) őszintén beszél; gúny: vizet prédikál, (és) bort iszik: másként cselekszik, mint ahogy beszél; nem sok vizet zavar: keveset számít, nemigen avatkozik semmibe; Dunába v. tengerbe hord vizet: fölösleges, céltalan munkát végez.
[ fgr ]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024