Magyar értelmező kéziszótár
bezár ts (és tn) ige
1. Vmit kulccsal, retesszel stb. becsukott állapotban rögzít, és így zárt állapotba hoz. ~ja az ajtót, a szobát. | Behajt, becsuk, betesz. rég vál: ~ja a szívét, a keblét (vki előtt): a) nem enged belátni érzelmi világába; b) nem megértő iránta.
2. Vkit, vmit vmibe zár, hogy onnan ki ne jöhessen, ill. hozzá ne férjenek. | Bebörtönöz.
3. Mat Vmely egyenessel, síkkal <vhány fokos szöget> alkot.
4. <Intézmény, üzem stb.> működését (egy időre) megszünteti. ~ja a boltot: átv is, biz fölhagy vmely tevékenységgel. | (t. n.) <Intézmény> megszűnik, ill. működése szünetel. ~t a könyvtár.
5. hiv Befejez, berekeszt. (Ezzel) az ülést ~om.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024