Magyar értelmező kéziszótár
bújik tn ige táj rég búvik
1. <Szűk helyre, vmi közé v. alá> szem elől eltűnve (be)hatol, (be)mászik, (be)megy. Ágyba ~ik; az asztal alá ~. | Figyelmesen belemélyed, -temetkezik vmibe.
2. biz: Vmibe ~ik: magára ölti, felhúzza. Papucsba ~.
3. sajtó pejor | Vminek a védelme, fedezéke alá v. mögé menekül. | Vmivel leplezi valódi szándékát. Jelszavak mögé ~ik.
4. ~ik vki v. vmi elől: bujkál előle. | ritk Nem mer nyíltan fellépni, lapít.
5. Zavarában v. védelemért közel húzódik vkihez, vmihez. Az anyjához ~ik. | biz: Vkibe ~ik: egészen közel hajlik hozzá, hozzásimul. Majd egymásba ~nak: a) hevesen ölelkeznek, összesimulnak; b) folyton együtt vannak.
6. <Kif-ekben.> Vkibe ~ik vmi: rossz szellem megszállja; az ördög ~jék bele!: <enyhe szitokként>.
7. <Vetemény> kezd a földből kinőni.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024