Magyar értelmező kéziszótár
ken ts ige
1. <Lágy anyagot> vmivel vékony rétegben úgy nyom(kod), ill. rak, mázol vmire, hogy hozzátapadjon. Vajat ~ a kenyérre.
2. Vmit erre alkalmas anyaggal vmely célnak megfelelően így bevon, be-, ill. megken. Krémmel ~i a kezét; a gépet ~i. | biz: ~i magát: rendszeresen és feltűnően festi az arcát.
3. nép Vmit vmihez töröl. A falhoz ~te a kezét.
4. nép rég Nyomkod, masszíroz.
5. biz: A falhoz v. a földhöz ~ vkit: nagy erővel odavágja.
6. biz Másra hárít, fog. Társára ~te a lopást.
7. ritk elav Vmilyen méltóságra fölken.
8. biz: ~ vkit v. ~i (vkinek) a markát v. a tenyerét: (sorozatosan) megvesztegeti.
[?]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024