Magyar értelmező kéziszótár
kijár tn (és ts) ige
1. Kint levő v. nem központi hely(ek)re jár. ~ a falvakba. | <Lábadozó beteg> a szabad levegőre ki-kimegy. Egy hete már ~.
2. Vasút kiv <Induló vonat> elhagyja az állomást.
3. Helyéből könnyen el- v. kimozdul. ~ a nyele; ~ a cipőből a lába.
4. ts nép <Iskolát, iskolai osztályt> elvégez. vál: ~ja vminek az iskoláját: gazdag tapasztalatokat szerez vmiben.
5. ts kissé biz Utánjárással kieszközöl. ~t egy kis segélyt.
6. ts ritk <Lábbelit> járással kényelmesebbé tesz.
7. ts ritk biz: ~ja magát: kedvére eleget jár.
8. ~ vkinek vmi: megilleti.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024