Magyar értelmező kéziszótár
korona fn
1. Uralkodói hatalmat, főúri v. nemesi rangot jelképező, nemesfémből készült fejdísz. | Ezt ábrázoló jelvény, kül. címeren. Grófi ~.
2. Tört <Az uralkodói hatalom jelképeként.> Vkire száll a ~.
3. Tört A királyi, ill. állami javak birtokosa mint jogi személy. A vagyon a ~'ra (vissza)száll.
4. <Kif-ekben: a betetőzés, a tökéletesség jelképeként.> pejor is: Felteszi vmire a ~'t: megtetézi addigi (gonosz)tetteit; ez mindennek a ~'ja: minden eddiginél kiválóbb, ill. elítélendőbb dolog; a teremtés ~'ja: a) Vall az ember; b) tréf a férfi. | Vall <A vértanúk, szentek (győzelmi) jelképeként>. Elnyerte a mártíromság ~'ját.
5. A fa ágainak összessége. | Mezőg A répa leveles része. | Műsz: A töltés, a gát, az út ~'ja: felső része, teteje.
6. Bonc A fognak az állkapocsból kiálló, zománccal védett része.
7. Orvos A fogra erősített, fémből, porcelánból stb. készült védő burkolat.
8. Csill Napkorona.
9. Tört Mo.-on 1892-től 1926-ig haszn. pénznem, ill. pénzegység. | Némely országban haszn. pénznem, ill. pénzegység. Cseh ~; svéd ~.
10. Vad Az agancs legfelső ágainak legalább háromtagú csoportja.
11. Vall: Papi ~: <kat.:> időszaki papi gyűlés a kerületi esperes vezetésével.
12. Zene Időtartamot meghosszabbító jel (-zeneikorona-). Sz: nem esik le a ~ a fejéről: nem válik szégyenére (, ha megteszi).
[ lat ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024