Magyar értelmező kéziszótár
köp tn (és ts) ige
1. <Ember> egy lökéssel szájából nyálat vet ki. A földre ~ött; arcul ~te. | (-t ragos hat-val) Egyet, kettőt stb. ~: egy, két stb. ízben teszi ezt.
2. ts Vmit a szájából hasonló módon kilök, eltávolít. Vért ~: átv is véres köpete van.
3. durva: ~ vkire, vmire: a) undorral, megvetéssel tekint ; b) nem törődik vele. ~ök !
4. ts biz <Adatokat> gyorsan, könnyedén megmond, felsorol. ~te az évszámokat.
5. argó Vallatáskor vall, elárul vmit, vkit.
6. ts ritk gúny: Vkit én ~tem: nekem köszönheti hatalmát, tekintélyét.
[hangut]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024