Magyar értelmező kéziszótár
lánc fn
1. Egymásba kapcsolt fémkarikák v. más alakú szemek sora vminek a (meg)kötésére, felfüggesztésére stb. ~on van a kutya. | Rab mozgásának akadályozására haszn. ilyen eszköz. ~ra ver vkit. | Hajtólánc. Leesett a bicikli ~a. | Műsz Lánchíd tartószerkezetét alkotó acéllemezek csuklósan összekapcsolt sora.
2. Ékszerként v. hivatali jelvényként viselt, ehhez hasonlóan összeállított készítmény, tárgy. | Növényi szárakból, szalagokból stb. készített karikáknak egymásba fűzött sora. ~ot fűz pitypangból.
3. vál <A rabság, elnyomatás jelképeként.> Lerázza, letépi ~ait.
4. nép rég | Földmérésre haszn. láncszerű eszköz. | Mértékegység: <mint hosszmérték> 10 öl, ill. <mint területmérték> 1000-1200 négyszögöl. | (jelzőként) Ilyen nagyságú. Két ~ szőlő.
5. Vmit kézről kézre adogató személyek sora. ~ban adogatnak vmit. | Lánckereskedelem. | Láncolat. | vál Embereket összefűző kapcsolat, viszony. A szerelem ~a.
6. Vegy Az a mód, ahogyan a szerves vegyületek atom(csoport)jai a molekulában egymáshoz kapcsolódnak, ill. ennek ábrázolása.
7. Tex A láncfonalak összessége.
[ szláv ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024