Magyar értelmező kéziszótár
✔
megtör ts ige
1. Törve felaprít, feldarabol vmit, elvégzi vminek apró darabokra törését. ~i a borsot. | <Csonthéjas magot> feltör. ~t egy kiló diót.
2. Úgy tör el vmit, hogy az szögben megtörik, de nem válik szét egészen. A jég ~te a nádat. ~i vkinek a derekát: meghajlásra, ill. engedelmességre kényszerít.
3. Vmit az irányától bizonyos szögben eltérít. A prizma ~i a fényt. | Vminek a folytonosságát megszakítja. ~i a hallgatást. | <Vminek az összhangját, belső egységét> megbontja, megsérti.
4. rég <Fogadalmat, megállapodást> megszeg. ~te az esküt.
5. <Akaratot, ellenállást> súlyosan próbára téve erejétől, szilárdságától megfoszt. | Vkit ilyen módon megingat akaratának, elhatározásának szilárdságában. A vallatás nem tudta ~ni. | <Támadást, ellenséget> lever, legyőz.
6. Vkinek testi v. lelki egészségét nagymértékben megrongálja. ~te a nélkülözés, a betegség.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024