Magyar értelmező kéziszótár
mester fn
1. Mesterlevelet szerzett önálló iparos.
2. Művezető.
3. <Megszólításként is:> művész. A toll ~e; kedves ~! | <Kitüntető címként.> A népművészet ~e. | Sp <Sakkozó minősítéseként.> Nemzetközi ~.
4. Tanítómester. | nép rég Falusi (kántor)tanító.
5. Vmiben rendkívül ügyes és gyakorlott személy. (Nagy) ~e vminek; ~ére akad: olyanra akad, aki még ügyesebb, mint ő. | biz: Nagy ~: nagy kópé.
6. ritk Vminek a kiagyalója, es. megvalósítója. Ki a terv ~e?
7. rég szépítő Hóhér.
8. argó <Kissé leereszkedő v. parlagias megszólításként.> Hány óra, ~?
[ ol ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024