Magyar értelmező kéziszótár
mosolyog tn (és ts) ige
1. Csukott v. félig nyílt száját (derűs) érzelem kif-ére egy kissé széthúzza. Boldogan, fölényesen ~. Szh: ~, mint a vadalma: fanyarul, kényszeredetten mosolyog. | <Arc (része)> derűt fejez ki. ~ a szeme.
2. (ts is) Közömbösen v. fölényesen fogad vkit, vmit. Csak ~ a bajon.
3. ritk Az egészség, a derű színében mutatkozik. ~ a kert. | vál <Szerencse> (egyszer) kedvez vkinek. Rám ~ a szerencse.
[?fgr tőből]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024