1. A testnek a fejet a törzzsel összekötő része. ~ába borul vkinek: örömében v. szeretetből átöleli a nyakát; ~ára hág vminek: átv is, tréf (könnyelműen) elpazarolja; ~ig: átv is, biz a legnagyobb mértékben. ~ig ül a pácban. | biz <Kellemetlen helyzetre utaló kif-ekben.> Pert akaszt vkinek a ~ába: bepereli, s ezzel sok gondot okoz neki; ~ába sóz v. varr vkinek vmit, es. vkit: ráerőlteti, rákényszeríti, ill. feleségül véteti vele; ~ában v. ~án van: közvetlenül fenyegeti; (a) ~ára küld v. visz vkinek vkit, vmit: gondot okozó személyt v. dolgot küld v. visz vkihez; (a) ~ára nő vkinek: úgy felnő, v. a befolyása úgy megerősödik vki mellett, hogy ez már nem bír vele.

2. biz <Kif-ekben:> élet, épségben maradás. ~ába kerül(het); (a) ~át teszi rá: biztos benne.

3. Ruhadarabnak nyakunkkal érintkező része. Az ing ~a.

4. Vminek elvékonyodó, összeszűkülő, kisebb átmérőjű része. Az üveg ~a. | Ép Oszlopnak közvetlenül az oszlopfő alatti része. Sz: ~ába v. a ~a közé kapja v. szedi v. veszi a lábát: sietni, futni kezd; ~ába veszi a várost, a világot stb.: elindul, hogy bejárja.

[?fgr]