Magyar értelmező kéziszótár
név fn
1. Vminek a megjelölésére, azonosítására és másoktól való megkülönböztetésére haszn. szó, kifejezés. Mi a neve ennek a virágnak? | Nyelvt A szó hangalakja. ~ és jelentés.
2. Tulajdonnév. Földrajzi ~.
3. Személynév. Női ~. | Ennek írott, gyak. a tulajdonjogot v. a felelősséget kifejező formája. Nevére írat vmit; cikke ~ nélkül jelent meg.
4. Az a szó, amellyel vminek vmilyen jelleget, látszatot kívánunk adni. hiv v. sajtó: Bármi v. minden, ill. semmi ~en nevezendő: bármilyen, mindennemű, ill. semmiféle. | Jó, ill. rossz ~en vesz (vkitől) vmit: örül neki, ill. neheztel érte. | Vkinek, vminek vmi a neve: lényegét, jellegét, helyzetét, állapotát vmely szóval, szókapcsolattal tömören és találóan lehet jellemezni. Ennek már csábítás a neve!
5. Vkinek, vminek a nevében: helyette, képviseletében. Anyja nevében; a Magyar Köztársaság nevében; Isten nevében: a) Vall Istent, Isten nevét segítségül híva; b) nép ingyen; c) biz emberi közreműködés, gondoskodás nélkül. Nőtt csak úgy Isten nevében. | Vminek a nevében: vminek a jogán, jogcímén; a törvény nevében: a törvény alapján, hiv.
6. A vkiről kialakult vélemény, hírnév. Vmilyen nevet szerez magának; veszett nevét költi vkinek: rossz hírét kelti. Sz: tréf: fölvette a néhai nevet: meghalt.
[ fgr ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024