Magyar értelmező kéziszótár
távol
I. hsz
1. Nagy térbeli távolságban. ~ a határban; ~ hazájától.
2. Messze(bb) levő helyre; távolra. ~ került a szüleitől; lépj ~abb!
3. Olyan helyzetben, állapotban, hogy a jelzett helyen, eseménynél nincs jelen. ~ maradt a mulatságról; ~ tart vkit vkitől, vmitől: nem engedi közel hozzá, ill. óvja tőle. ~ tartja fiát a rossz társaságtól; ~ áll v. van vkitől, vmitől: <vmely tulajdonság> nincs meg benne. Tőle ~ áll a hiúság; ~ áll v. van tőle, hogy ...: egyáltalán nincs szándékában; ~ áll tőlem, hogy beleszóljak. | sajtó: ~ról sem: korántsem; ~ról sincs: egyáltalán nincs. Ezt ~ról sem akartam.
4. <Nagy minőségi, tartalmi, fokozati különbség kif-ére.> A két ruha minősége ~ van egymástól. | <Kapcsolat, összefüggés hiányának v. laza voltának kif-ére.> A könyv témája ~ esik az ő érdeklődésétől; ~ról rokonom; lélekben egyre ~abb került tőlem.
5. ritk <Időben> messze. ~ van már az az idő, amikor ...
6. (jelzőként) rég vál Távoli. ~ vidékek.
II. fn vál
1. Messzeség. A ~ban feltűntek a hegyek.
2. Távolság, térköz. Néhány lépésnyi ~ban követi; tisztes ~: az illem megkívánta távolság. | ritk irod Időbeli távolság. A múltak ~ából.
[fgr tőből]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024