Magyar értelmező kéziszótár
Keres
✔
váll
fn
1.
A
nyak
két
oldalán
a
kar
tövéig
terjedő
testrész
.
Széles
~;
veregeti
vkinek
a
~
át
;
vkinek
a
~
ára
hajtja
a
fejét
;
Kat:
~hoz!:
<
vezényszóként
:>
emeljétek
a
puskát
a
vállatokhoz
!;
~ra!:
vegyétek
a
puskát
a
vállatokra
!;
két ~ra fektet vkit:
a)
Sp
birkózásban
két
vállát
földre
nyomva
legyőzi
;
b)
teljes
győzelmet
arat
rajta
.
|
Vállcsont
.
Eltört
a
~
a
.
2.
<
Kif-ekben
:>
az
ember
mint
vmely
teher
hordozója
.
Gond
nyomja
a
~
át
.
3.
A
ruhának
a
vállat
takaró
része
.
4.
táj rég
Női
ingvállhoz
viselt
mellény
,
derék
.
5.
ritk irod
Edénynek
a
nyaka
alatt
kiálló
része
.
A
korsó
~
a
.
|
Ép:
A bolt(ozat) ~a:
az
ív
és
a
függőleges
fal
,
oszlop
stb
.
találkozásának
helye
.
6.
Növ
A
levélnek
alsó
,
a
nyél
felé
lévő
része
.
[ fgr ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024