Magyar értelmező kéziszótár
összeköt ts ige
1. Egymáshoz köt. ~i a kötél két végét. | Vmit úgy rögzít v. úgy zár le, hogy a csücskeit egymáshoz köti. ~i a batyut. | Batyuba köt. Egy lepedőbe ~ötte a szennyest.
2. Egymáshoz erősít. Vaskapcsokkal köti össze a gerendákat.
3. <Két helyet> a közlekedési lehetőség megteremtésével egybekapcsol. Budát Pesttel hidak kötik össze. | <Két edényt, berendezést> úgy hoz egymással kapcsolatba, hogy lehetővé teszi köztük vminek az áramlását.
4. Úgy ír, rajzol vmit, hogy a betűk, jelek stb. közé folytonos vonal kerül. ~i a betűket.
5. Személyek, jelenségek között szoros kapcsolatot hoz létre. ~i az életét vkivel: házasságot köt vele.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024