Magyar értelmező kéziszótár
első
I. sorszn
1. Az egyes szám sorrendi helyén álló, e számmal jelölt (1., I.). ~ kerület; Mat: ~ hatvány: maga a szám, kifejezés; Nyelvt: ~ személy: én, mi, ill. az ezeknek megfelelő nyelvtani alak. | Isk Első osztályba járó. ~ gimnazista.
2. Időben az összes többit megelőző. I. (Szent) István; az ~ szóra: azonnal. | Kezdeti. | Csill: ~ negyed: a Hold növekedésének az a szakasza, amikor tányérjának a fele látszik.
3. Térben (leg)elöl levő, elülső. A leg~ sorban ül.
4. Rangsorban az összes többit megelőző, a legfontosabb, ill. a legkiválóbb. ~ tiszt; ~ osztály: a) Ker legjobb minőség; b) Közl vonaton, hajón a (leg)kényelmesebb osztály.
5. Fokozati rendszerben legalacsonyabb, legkisebb. ~ sebesség.
II. (fn-ként)
1. Első legkiválóbb személy. Az évfolyam ~i.
2. Időben, sorrendben az első dolog. Az lesz az ~, hogy ... | ~re: az első próbálkozásra.
3. Isk Első osztály. ~be jár.
[←el(ő)1]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024