Magyar értelmező kéziszótár
harap tn (és ts) ige
1. Fogát belemélyeszti vkibe, vmibe. Almába ~; vkinek a lábába ~. | Harapós természete van. A kutyánk ~. | tréf Bántja az embert. Ne félj, nem ~ok! | Ajkába v. szájába v. nyelvébe harap: felindulásában ajkát, nyelvét stb. a fogai közé szorítja. | Hal <Hal> pedzi a horgot. Most nem ~nak a csukák. | ~ vmire: a) <hal> a szóban forgó csalit szereti; b) biz vki nagy kedvet érez hozzá, kap rajta. Nem ~ott a témára.
2. ts Fogával tép(ve eszik) vmit. ~ja a kenyeret. | (-t ragos hat-val is) Így vmennyit leharap vmiből. Egyet v. egy jót ~ a körtéből. | ts biz Sietve eszik vmit. ~junk valamit! Szh: (olyan sűrű, hogy) ~ni lehet(ne): <füst, köd stb.> nagyon sűrű.
[?fgr]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024