Magyar értelmező kéziszótár
hosszú
I. mn
1. (Vízszintesen) egy irányban nagy kiterjedésű. ~ fal; ~ haj. | biz Magas termetű. ~ legény. | <Vmennyire> a hosszirányban kiterjedt. 4 m ~ cső. | Nagy távolságra vivő <dobás, rúgás stb.>. Sp: ~ labda: messzire előreadott labda.
2. Időben sokáig tartó. ~ utazás; ~ra nyúlt előadás. Sz: ~, mint a szentiváni ének v. mint a böjti prédikáció: unalmasan hosszú. | <Időtartamot jelentő szó előtt, nyomósításra.> ~ évek múltak el.
3. Nyelvt Tartósan hangzó <beszédhang>. ~ á, b. | Irodt Nyelvt: ~ szótag: (versben) olyan szótag, amelyben hosszú magánhangzó van, ill. a magánhangzót több mássalhangzó követi.
4. Nagyobb terjedelmű <írásmű, zenemű>. | Hosszan, részletesen v. terjengősen beszélő. Nem akarok ~ lenni.
5. Konyha Sok vízzel főzött <>. ~ kávé.
6. Ját: ~ szín: vmely kártyaszínből több (erős) lap egy kézben.
II. fn
1. Vmely cselekvés hosszú változata v. mozzanata. Egy ~t sípol; ~kat lép.
2. biz Hosszú feketekávé.
[fgr tőből]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024