Magyar értelmező kéziszótár
kedv fn
1. Vkinek vmely időpontban uralkodó hangulata, érzelmi állapota. Rossz ~e van. | Jókedv, hangulat. Lehűti vkinek a ~ét.
2. Ebből fakadó hajlandóság, készség vmire. ~e van, támad, kerekedik vmihez v. vmire; elmegy a ~e vmitől: a) már nincs hozzá kedve; b) <rendsz. fenyegetésként:> majd meggondolja, hogy csinálja-e máskor is!
3. <Kif-ekben:> vágy, kívánság, ill. ennek teljesülésén érzett öröm. Vkinek a ~éért tesz vmit; vminek a ~éért: vmi érdekében, érte; ~ét leli vmiben: a) örül neki; b) örömmel, kedvtelve teszi.
[ ?fgr ]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024