Magyar értelmező kéziszótár
kitör ts és tn ige
1. ts Lyukat tör vmin (úgy, hogy darabjai kifelé esnek). ~i az ablakot.
2. ts Törve helyéből kimozdít. ~i a fésű fogait; ~i vkinek a nyakát: a) eltöri a nyakcsigolyáját; b) lehetetlenné teszi v. tönkreteszi. | ts ~i vmijét: vmely tagjában a csont eltörik. ~i a karját; ~i a nyakát: átv is csúful megbukik.
3. tn <Körülzárt helyről> erőszakosan kijut. | tn Sp <> az akadályt kikerülve hirtelen oldalra kitér.
4. tn <Tűzhányó> működni kezd. | Vmi feltör, felszínre kerül. ~t a földgáz.
5. tn Hirtelen (nagy erővel) megkezdődik. ~t a háború; ~t a tapsvihar. | tn <Betegség> így jelentkezik. ~t rajta az influenza.
6. ts ritk Betegség rohama erőt vesz vkin. ~i a nyavalya.
7. tn Indulatában heves kifejezésekre ragadtatja magát. Keserűen ~t. | tn ~ vmiben: indulatát vmely formában szabadjára engedi. Zokogásban tör ki. | tn <Érzelem, indulat> hirtelen nagy erővel megnyilatkozik. ~t belőle a düh. | tn <Rejtett jelleg, tulajdonság> hirtelen és gátlástalanul megmutatkozik. ~t belőle a vadember.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024