Magyar értelmező kéziszótár
kár fn
1. Vmiben beálló veszteség. Anyagi ~ok; ~ba megy v. vész: felhasználatlanul elvész; nép: ~ba megy a jószág: tilosba megy; a maga ~án tanul: sérelme, vesztesége óvatosabbá teszi; (a) ~ára válik vmi: kárt, bajt hoz neki; ~t vall: kárt szenved, károsul, károsodik; ~t tesz vkiben: megsebzi; ~t tesz magában: a) megsebzi magát; b) nép szépítő öngyilkosságot kísérel meg; tréf: nem sok ~t tesz vmiben: a) nem sokat fogyaszt belőle; b) <munkában> nem jeleskedik; nem sok ~t tesz v. tehet vkiben: a) <férfi> már nemigen szeretkezik vkivel; b) <> már nem szűz.
2. Vminek káros, előnytelen volta. Most látja ~át engedékenységének.
3. Fölösleges, haszontalan dolog. ~ beszélni róla. | ~, hogy ...: sajnálatos dolog, hogy ... | ~ vkiért: sajnálatos, hogy rossz helyzetbe kerül(t) v. elpusztul(t). | ~ vmiért: a) sajnálatos, hogy vmi elvész, elkallódik; b) nem éri meg. ~ a fáradságért.
[ szláv ]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024