Magyar értelmező kéziszótár
külön
I. hsz
1. Szétválasztva, más-más helyen v. helyre. ~ jönnek a lányok, ~ a fiúk.
2. Más(ok)tól elvál(aszt)va, egymagában. ~ laknak. | Külön-külön. ~ megnézte mindegyiküket.
3. Megkülönböztetett módon. Neki ~ is szóltam. | Minden mást kizárva, csupán. ~ azért jött, hogy ...
II. ik ritk Vkitől, vmitől elkülönülve, elkülönítve. ~rak.
III. mn
1. A többitől, ill. mástól elválasztott, más. ~ ágyban alszik. | Vmihez külön, kiegészítésül hozzáadott. ~ bélés. | ~ világ: máshoz nem hasonló, sajátos világ.
2. Csupán bizonyos személy(eke)t illető, (juk) tartozó. ~ bejáratú: átv is, tréf a másokétól eltérő, egyéni <vélemény>; ~ engedély; sajtó: minden ~ értesítés helyett: <újságban közzétett házassági, ill. halálozási értesítésekben>.
3. Különleges, nem átlagos. Ehhez ~ ügyesség kellett!
[←kül ‘kívül’]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024