Magyar értelmező kéziszótár
megvet ts ige
1. ~i az ágyat: megágyaz.
2. ~i vminek az alapját: megalapozza.
3. <Testrészt> jól nekitámaszt, nekifeszít vminek. ~i a lábát vhol: átv is olyan helyzetet foglal el, hogy biztosan áll, es. tovább terjeszkedhet v. terjesztheti a befolyását.
4. ritk <Kártyát> (ki)vet, kirak.
5. táj: ~i a szekeret: hátulját fölemelve arrább teszi, hogy szűk helyen megfordulhasson.
6. Erkölcsileg értéktelennek, hitványnak tart vkit, vmit (, és ezt magatartásával ki is fejezi). ~i a hízelkedést; nem vet meg vmit: szívesen él vele.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024