Magyar értelmező kéziszótár
nyílt mn (mn-i ign is)
1. <Kif-ekben:> nyitva levő, nem zárt. ~ seb; Orvos: ~ törés: olyan csonttörés, amelyben a törött csont az izomzatot és a bőrt is átszakította; Posta: ~ levelezőlap: le nem ragasztható levelezőlap; Kat: ~ parancs: különleges megbízatást tartalmazó parancs; Vill: ~ áramkör: amelyben a vezető meg van szakítva. | Nyelvt Alsó v. a szokásosnál alacsonyabb nyelvállással képzett <magánhangzó>. ~ e. | Nyelvt: ~ szótag: magánhangzóra végződő szótag.
2. Nem fedett, felül nem zárt. ~ árok.
3. Körül nem zárt, ill. szabad ki- v. rálátást engedő. ~ tenger: a tengernek az a partoktól távol levő része, amely már nem felségterület. ~ színen: a) Szính a nézők szeme előtt a színpadon; b) a nyilvánosság előtt; Szính: ~ színi: nyílt színen történő. ~ színi változás; ~ színi taps: a színész(ek)nek játék közben való megtapsolása; Kat: ~ város: katonailag nem védett város; Vasút: ~ pálya: a pályának megállóhelyek, kitérők közti szakasza.
4. Nyilvános, mindenki számára hozzáférhető. ~ kikötő; a ~ utcán. | Sp: ~ verseny: amelyen hivatásos sportolók is indulhatnak (korlátozás nélkül). | Nem titkos <szavazás, választás>. | Nem álcázott, leplezetlen. ~ beavatkozás; ~ kártyával v. kártyákkal játszik: nem titkolja szándékait.
5. Őszinte, szépítés nélküli. ~an bevall vmit. | vál Őszinteségre, becsületességre (és értelmességre) valló. ~ tekintet. | ~ eszű: gyors felfogású.
6. Sp is, sajtó Még eldöntetlen. ~ kérdés.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024