Magyar értelmező kéziszótár
szed ts (és tn) ige
1. <Apróbb tárgyakat> termő-, ill. lelőhelyükről egymás után elvéve folyamatosan egy helyre tesz. Kagylót, virágot ~. | Fészket ~: madárfészekből kiszedi a tojásokat.
2. (t. n. is) biz (Ételből vmennyit) kivesz a tányérjába. ~jetek még!
3. nép Házról házra járva vásárol v. gyűjt vmit. Rongyot ~. | <Fizetnivalót> többektől begyűjt. Adót, illetéket stb. ~. | biz <Élőlényeket, dolgokat> több helyről erőszakkal elvisz. Túszokat ~. | rég: Hadat, katonát ~: toboroz. | vál: Áldozato(ka)t ~: <betegség, halál> sok embert elpusztít.
4. biz Szerez, kerít, magáévá tesz. Hol ~ted ezt a tollat? | ritk: (Vhogyan) lélegzetet v. levegőt ~: lélegzik. Nehezen ~i a lélegzetet v. a levegőt.
5. <Tárgyakat> egymás után vmilyen rendbe rak, rendez. Rendbe ~. | Egymás után felvesz, magához vesz. ~i a cókmókját. | Magára ~: a) <ruhát> sebtében fölvesz; b) biz vmennyit hízik. | biz: ~i magát: szedelőzködik.
6. <Gyógyszert> rendszeresen bevesz. Altatót ~.
7. <Nyomdász szöveget> betűkből folyamatosan összeállít.
8. Részeire, elemeire bont, választ. Darabokra ~ vmit.
9. <Ötleteket, gondolatokat> vmilyen (nyelvi) formába rendez. Versbe ~ vmit.
10. tn nép rég: Vkire, vmire, vhova ~: többször ráüt. Vkinek a hátára ~.
[?fgr]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024