Magyar értelmező kéziszótár
kivesz1 ts ige
1. Kívül levő helyre emel. ~i a tőrt a tokból. | Helyéből kimozdítva kézbe vesz vmit. ~i a képet a keretből; ~ vmit vkinek a kezéből: átv is megfoszt vkit vmitől. | Élő testből eltávolít v. kioperál vmit. ~i a szálkát az ujjából; ~ik a vakbelét. | biz: Vkinek a szájából veszi ki a szót: arról kezd beszélni, amiről a másik akart.
2. (t. n. is) Vminek a tömegéből elvesz (vmennyit). ~ egy picit a léből.
3. <Raktárba, letétbe tett tárgyat> kikér, és magához vesz. | Raktárból, könyvtárból használatra átvesz, kölcsönvesz. Ezt a könyvet ~em.
4. <Szennyet, elváltozást> eltávolít vmiből. ~i a foltot a ruhából. | ~i vminek a színét: színétől megfosztva fakóvá teszi.
5. Elvisz vkit onnan, ahova beadták, beíratták. ~i a fiát az iskolából. | Megszünteti vminek vmely hatáskörbe való tartozását.
6. Elkülönít vmitől, kiemel vmik közül. ~ egy idézetet a könyvből. | Kivételként említ, kezel vkit, vmit.
7. <Járandóságot> kikérve felvesz. | <A kárp. m-ban:> járandóságot a szokott módon felvesz, átvesz.
8. Bérbe vesz. Lakást vesz ki.
9. sajtó <Nehezen megkülönböztethető dolgot> szemmel, füllel érzékel. A zajban alig lehetett kivenni a beszédet. | <Vminek rejtett értelmét, tartalmát> következtetéssel felfogja. Szavaiból azt veszem ki, hogy ...
10. Mesterkedéssel, furfanggal megtud vkitől vmit. ~i vkiből a titkot. | hiv: ~i az esküt vkitől: letéteti vele a hivatali esküt.
11. ritk Vmilyen hasznot húz vmiből. Nagy pénzt vett ki a hízókból.
12. táj <Eredeti alakjából> kivetkőztet.
13. Vhogyan ~i magát: vmi(lyen)nek látszik, vmilyen hatást kelt. Nem jól veszi ki magát, hogy ... (helyesebben: nem illik v. nem való v. nem helyénvaló, hogy ...).
kivesz2 tn ige nép rég v. vál kivész
1. <Élőlény faj(táj)a, típusa (vhol)> kihal, kipusztul.
2. <Tevékenység, szokás, jelenség> fokozatosan megszűnik, eltűnik. ~ vmely mesterség.
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024