1. A levegőnek a szabadban érzékelhető mozgása, ill. az így mozgó levegő. Fúj a ~; más szelek fújnak: átv is mások a (társadalmi) viszonyok; a ~től is óv vkit: féltő gonddal óvja. | Mozgás v. robbanás keltette légáramlat. Nagy szelet csap.

2. Vminek a bekövetkezését előre jelző tünet, jelenség, hír. A forradalom szele; szelét veszi vminek: titkon megtudja, megsejti.

3. szépítő A belekben keletkező (s a végbélen át távozó) gáz.

4. nép Vmiből kiáramló sűrített levegő. Kiment a ~ a labdából.

5. <Kif-ekben:> agyvérzés. ~ érte; megütötte a ~. Sz: tudja, honnan fúj a ~: tudja, mi az indítóoka vki beszédének v. magatartásának; biz: csapja a szelet vkinek: hevesen udvarol neki; kifogja a szelet vkinek a vitorlájából: kisajátítja vkinek a politikai céljait v. jelszavait, s ezzel elhódítja tőle a híveit.

[ tör ]

1. Tárgynak, testnek, területnek külső, vmelyik határvonalához, oldalához közeli része. A járda ~e. | rég Határvidék, végek.

2. Nyílás, mélyedés közvetlen környéke. Az árok ~én. | Vmely tárgynak a nyílásához közeli része. A fazék ~e; szája ~e: ajkai.

3. nép rég Szélesség. ~e, hossza egy: átv is, túlzó <személy> nagyon kövér.

4. nép rég | A vászon szövési szélessége mint hosszmérték, ill. ilyen hosszmértékű vászondarab. Ehhez legalább három ~ kell. | (jelzőként) Ilyen hosszúságú, méretű. Négy ~ vászon.

[ fgr ]