1. Az a hely, pont, amelyen túl vmely térbeli dolog nem folytatódik. Utunk ~ére értünk. | Térbeli dolognak ehhez közeli része. A falu, a bot ~e. | rég Faluvég. Az alsó ~en lakik. | Tört: A ~ek: a török hódoltság korában az országnak a török birodalommal határos széle, ill. az ottani várak.

2. Időpont, amelyen túl vmely időszak, időbeli folyamat nem folytatódik. ~e (van) a nyárnak, az előadásnak. | Időegységnek, időbeli folyamatnak ehhez közeli szakasza. Hét ~én; a színdarab ~e. | Vmely folyamat, cselekvés befejeződésével járó következmény. Jó, rossz ~e lesz vminek; verés lesz a ~e: ha így folytatod, ki fogsz kapni. Szj: minden jó, ha a ~e jó.

3. Elpusztulás, megsemmisülés. ~e (van) vkinek: a) elpusztul, meghal; b) erkölcsileg megsemmisül; mindennek ~e: minden elveszett, nincs több remény. | vál Halál(tusa). Hirtelen, korai ~.

4. rég: Mi ~re v. mi ~ből?: miért, mi végett?

[?fgr]

Felgöngyölve árusított szövött anyagból: 20-40 m-nyi egység. | (jelzőként) Egy ~ vászon.

[↔vég¹]