1. (Négy) lábon nyugvó, fekvőrészből, keretből és támlákból álló (, betéttel, ágyneművel bélelt) fekvőbútor. Kórházi ~: átv is, hiv kórházi férőhely.

2. Emberi fekvőhely. A földre vet ~at. | <Kif-ekben, átvitt értelemben is:> ~ra jár: nincs lakása, csak egy fekvőhelyet bérel; ~ban fekszik: fekvő beteg; ~nak dől v. esik: hirtelen megbetegszik; az ~at nyomja v. őrzi: betegen fekszik. | Halálos ~: az az ágy, amelyben vki haldoklik; halálos ~án: közvetlenül a halála előtt.

3. ritk Ágynemű. Tiszta ~at húz.

4. vál <A nemi kapcsolat jelképeként.> Elválnak ~tól és asztaltól: házastársi együttélésüket megszüntetik. | rég <A származás jelképeként.> Királyi ~ban született.

5. ritk irod Folyómeder.

6. nép Folyadék erjesztéséhez szükséges (gyümölcsből, gabonából, gabonaféléből stb. készült) baktériumtelep.

7. Kat A puskának az a része, amelybe a puskacső ágyazódik. | Műsz Szerszámgépnek az a része, amelybe a főbb részek be vannak építve.

8. Ágyás. | (jelzőként) Egy ~ hagyma. Sz: megveti az ~át a bornak: eszik vmit, hogy jólessék az ital.

[ fgr ]