Magyar értelmező kéziszótár
öreg
I. mn
1. Élete késői, hanyatló szakaszában levő. Egy ~ bácsi. | ~ebb: idősebb. Az ~ebb testvér. | <Az apa- v. az anyaállatnak a kölykétől való megkülönböztetésére.> Az ~ róka és a kölykei. | ~ vkihez, vmihez, vmire: nem elég fiatal hozzá. ~ ahhoz a lányhoz. | <Fiatal(abb) férfi v. kedveskedő v. leereszkedő megszólításában.> Na, mi van, ~ fiú v. lány?
2. Vmely állapotban régóta levő. ~ házasok. | Idős(ebb) kora miatt tapasztalt, megedződött. ~ harcos.
3. Öreg személyhez tartozó. ~ napjai.
4. Kemény, rágós <zöldségféle>. ~ ez a karalábé.
5. nép Régi, ócska. ~ ház.
6. nép: ~ este: késő este.
7. nép Sűrűre főtt <étel>. ~ paszuly.
8. nép rég Nagy. ~ betű; biz: ~ hiba: súlyos hiba.
II. fn
1. Öreg ember, kül. férfi. | biz <Idősebb ember, kül. férfi leereszkedő megszólításaként.> Hova, hova, ~?
2. biz | Vkinek az ~e: a) apja; b) ritk (idős) házastársa, kül. férje. | Az ~ek: a szülők.
3. biz Vezető, főnök, gazda.
4. biz: ~em: <leereszkedő v. baráti megszólításként>.
5. nép rég: Vminek az ~e: nagyobb v. fontosabb része. ~éből : nagyjában.
[?tör]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024