Magyar értelmező kéziszótár
út fn
1. A szárazföldi közlekedés számára épített, nagyjában egyenletes szélességű sáv. Járt ~: átv is olyan mód, eljárás, melyet sokan követnek; elzárja az utat vmi elől: átv is fejlődését megakadályozza; megtisztítja az utat vmi számára: átv is tevékenységét, hatását lehetővé teszi; utat tör: a) <erdőben, bozótos helyen> irtással utat tesz szabaddá; b) akadály(ok) ellenére érvényesül. | <Nagyobb, forgalmas utcák nevében.> Rákóczi ~. | Fel is ~, le is ~: menj(en) innen!
2. Az a vonal, pálya, amelyen vki, vmi halad(ni szokott). Szárazföldi, vízi, légi ~; a lövedék ~ja; szabad az ~: a) szabad a közlekedés; b) szabadon lehet tenni vmit; ~ban van: átv is akadályoz vkit, alkalmatlankodik; vkinek az ~ját keresztezi: átv is vkinek tervei, szándéka ellen cselekszik.
3. Menés, járás, utazás. Fél órai ~; ~ban van: a) éppen utazik; b) <gyermek> nemsokára világra jön.
4. Vminek folyamata, lefolyása. A sors, a történelem ~ja; vminek az ~ja el van zárva: nem lehet megtenni.
5. Cselekvés, viselkedés irányvonala, módja. A bűn, az igazság ~ja; helyes, helytelen ~on jár; rossz ~ra visz, csábít vkit. | Vmely cél felé haladó törekvés, folyamat iránya, módja. A boldogulás, a gyógyulás ~ja.
6. Tervszerű eljárás, módszer. Célravezető ~; törvényes ~on. | A gyakorlatban alkalmazott tudományos, műszaki eljárás. Vegyi ~on.
7. Lehetőség vminek elérésére, megoldására. Utat(-módot) keres, talál vmire; új ut(ak)at nyit. Sz: kiadja vkinek az ~ját: a) megszakítja a vele való (baráti, szerelmi) kapcsolatot; b) állásából elküldi.
[fgr]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024