Magyar értelmező kéziszótár
büdös
I. mn
1. Kellemetlenül rossz szagú. Vmitől büdös. Szh: ~, mint a dög v. a görény: nagyon büdös.
2. biz: ~ vkinek vmi: nem tetszik neki, nincs ínyére. ~ neki a felkelés. Szj: öndicséret ~: az öndicséret visszataszító. | durva <Harag, megvetés kif-ére:> átkozott, ronda. Hol az a ~ dög? | durva <Szitkozódásban.> A ~ mindenit!
3. biz <(Némileg korholó) kedveskedésben.> Szeretem ezt a ~ kölyköt!
4. biz <(Ingerült) tagadásban:> árva, megveszekedett. Egy ~ szót sem tud!
II. fn
1. Büdösség.
2. nép pejor Semmirekellő.
3. biz <Kedveskedő, es. egy kissé korholó megszólításban.> Te kis büdös! Sz: biz: ~ neki a levegő v. ~et érez v. megérzi a ~et: (meg)sejti a készülő bajt; ~ neki a munka: lusta, nem szeret dolgozni.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024