1. A törzsnek a mellkas és az alsótest közötti része. ~on fog vkit; letöröm a derekadat: <fenyegetésként:> ellátom a bajodat! | Derékbőség.

2. Ruhának ezt a testtájat fedő része. ~ban bő. | nép kiv A felsőtestet fedő, testhez álló női ruhadarab. Hímzett ~.

3. A fa törzse, ill. ennek v. némely tárgynak, alakulatnak a középső része. A hegy dereka. | ~ba tör: átv is, vál <életet, pályát> kibontakozása közben tönkretesz; ~ba törik: átv is, vál így tönkremegy.

4. nép v. vál Vmely időszak közepe. A nyár, az év derekán. Sz: beadja a derekát: megadja magát, megalkuszik; nem törik le a dereka (bele, tőle): ő is elvégezheti <a szóban forgó munkát>.

[?szláv]

1. Megbecsülésre méltó, jóravaló, becsületes. ~ ember.

2. Hasznos, ügyes, jó. ~ dolog. | (állítm-ként) Jól van, helyes. Ez már ~!

3. nép Jól megtermett, szép szál. Magas, ~ ember.

[←derék¹]