Magyar értelmező kéziszótár
eljár tn (és ts) ige
1. Rendszeresen eltávozik vhonnan, ill. elmegy vhova. ~ hazulról; ~ a rokonaihoz. | ritk <Figyelem, gondolkodás> elkalandozik. ~ az esze.
2. Vhol többször is elmegy. ~ a kapunk előtt.
3. Vhogyan hajlandó, szokott v. tud járni. Évekig ~ egy ruhában; ~ a maga v. a saját lábán: átv is nem szorul segítségre.
4. <Szerkezet> bizonyos ideig működik. | <Kif-ekben.> (Könnyen v. hamar) ~ a keze: habozás nélkül üt; ~ a szája v. a nyelve: a) titkot kifecseg; b) meggondolatlanul nyilatkozik.
5. ts <Táncot> elejétől végéig jár.
6. ts ritk Járásban elkoptat. ~ta a cipőjét.
7. ts rég Sorra végigjár.
8. Vminek utánajárva tevékenykedik, intéz vmit. ~t az ügyben. | Vmilyen módon intéz, végez vmit. Becsületesen járt el. | hiv Intézkedik vmely ügyben. ~ vkivel szemben: intézkedést tesz ellene; ~ vki ellen: a) eljárást indít ellene; b) megbünteti.
9. <Idő> elmúlik.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024