Magyar értelmező kéziszótár
fektet ts ige
1. Vkit úgy helyez vhova, hogy az ott feküdjön. Bölcsőbe ~i a csecsemőt; hordágyra ~i a sebesültet.
2. Elrendeli, kéri v. lehetővé teszi, hogy vki (vhova feküdjön). Vendégét a díványra ~i; a beteget ~ik.
3. Fekvő helyzetbe kényszerít vkit. Térdére ~te a rakoncátlan gyereket. | Két vállra ~ vkit: a) Sp birkózásban úgy teperi le, hogy a vállak a talajt érik; b) vál teljesen legyőzi.
4. Vmit (gyengéden) vmire, vmihez támaszt, hajt. Fejét a vállamra ~i.
5. <Lapos tárgyat> lapjával vhova helyez. A könyvet a padra ~i.
6. Műsz <Sínt, vezetéket stb.> a földben v. a föld felszínén (darabokból összekapcsolva) elhelyez. Kábelt ~.
7. Vmibe ~: <pénzt, erőt stb.> (haszon reményében) vmire fordít, költ. Pénzét építkezésbe ~i; sok energiát ~ az ügybe.
8. biz pejor <Ügyiratot, ügyet> félretesz, nem foglalkozik vele. ~i a beadványt. | Ját <Kártyát> a talonba tesz. Az ászt ~te.
9. biz Súlyt ~ vmire: (helyesebben:) fontosnak tartja, különös gondot fordít , kiemeli. | Vmilyen alap(ok)ra ~ vmit: (helyesebben:) vmilyen alap(ok)ra helyez v. állít vmit.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024