Magyar értelmező kéziszótár
✔
feltör ts (és tn) ige
1. Vminek kemény burkát széttöri. ~i vminek a héját; ~i a diót.
2. Megrongálva erőszakosan felnyit. ~i a zárat, a fiókot, a pincét.
3. Mezőg <(Műveletlen) földet> első ízben felszánt. | <Utat> töredezetté tesz.
4. <Testrészét> tartós nyomással, dörzsöléssel hólyagossá teszi, fölsebzi. A cipő ~te a lábát.
5. tn <Folyadék, gáz> a felszínre tör.
6. tn vál Akadályokat leküzdve fölfelé halad, ill. feljut. Nehezen törtek fel a hegytetőre. | biz Küzdelemmel előnyösebb helyzetbe jut, ill. erre törekszik. ~t az élre; de (es. hogy) ~tél!
7. tn <Hang> akadályokon át a magasba hatol. A mélyből ~t egy hang.
8. tn vál <Érzelem> hirtelen nagy erővel megnyilvánul. ~t belőle a keserűség.
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024