Magyar értelmező kéziszótár
Keres
✔
holt
I.
mn
1.
Halott
,
meghalt
<
ember
>.
~
an
esett
össze
;
vkinek ~ hírét költi:
tévesen
azt
híreszteli
róla
,
hogy
meghalt
.
|
irod
Elpusztult
,
semmivé
vált
.
~
remények
.
2.
Közg:
~ leltár:
(
mezőgazdasági
)
üzemben
a
gépek
,
szerszámok
stb
.
nyilvántartása
.
3.
vál
Élettelen
,
mozdulatlan
<
tárgy
,
anyag
>.
Föld:
~ meder:
holtág
medre
;
~ betű:
(
még
)
meg
nem
valósított
rendelkezés
,
törvény
.
(
Csak
) ~
betű
marad
(
t
).
4.
Nem
hasznosított
,
nem
hasznosuló
.
~ víz:
a)
Biol
erősen
megkötött
nedvesség
,
amelyet
a
növény
nem
tud
felszívni
;
b)
Fiz
áramló
víznek
vmely
útjában
levő
akadály
mögötti
része
;
~ tőke:
a)
jövedelmet
nem
hajtó
tőke
;
b)
vál
kihasználatlan
szellemi
érték
,
képesség
.
|
Eredeti
szerepében
már
nem
haszn
.
~
nyelv
.
5.
sajtó:
~ évad
v.
idény:
a
pangás
,
ill
.
a
szünetelés
időszaka
.
II.
fn
1.
vál
Halott
ember
.
A
~
ak
;
hiv:
~tá nyilvánít vkit:
<
eltűnt
személyt
>
mint
halottat
anyakönyvez
.
Sz:
se ~, se eleven nem volt:
(
ijedtében
,
izgalmában
)
mozdulni
,
szólni
sem
tudott
.
2.
nép:
~ig:
egész
életében
.
3.
nép túlzó:
~ra:
rendkívüli
mértékben
,
halálra
.
~
ra
fárasztja
magát
.
[←
hal
1
]
Kapcsolat •
eksz@nytud.hu
• HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024