Magyar értelmező kéziszótár
kocka fn
1. Mat Hat egybevágó négyzetlappal határolt mértani test. | Dobókocka. | Kockavetés. Vesztett a ~'n. | <Kif-ekben.> Fordul a ~: változik a szerencse; ~'n forog vmi: veszélyben van; ~'ra tesz vmit: veszélyezteti.
2. Hozzávetőlegesen kocka alakú tárgy. A kövezet ~'i. | (jelzőként) Ilyen alakú darab(ja vminek). Egy ~ csokoládé. | Kockatészta. Káposztás ~. | Konyha: Bécsi ~: diós krémmel töltött, négyszögletes (hasáb alakú) omlós cukrászsütemény.
3. Négyzet. Kis ~'k vannak a blúzán.
[ szláv ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024