Magyar értelmező kéziszótár
kész
I. mn
1. Aminek a készítése már befejeződött. ~ az ebéd; ~en van: elkészült. | Vmire ~: további megmunkálásra v. más célra elrendezett, előkészített. Szállításra ~ áru.
2. ritk Rendelkezésre álló, felhasználható. ~ érték.
3. Akinek a képzése befejeződött. ~ mérnök. | Kialakult, befejezett <dolog, helyzet>. ~ tények elé állít vkit.
4. túlzó Szinte teljes, valóságos. ~ bolond; ~ regény az élete; biz: ~ rablás: felháborítóan nagy árral való csalás, becsapás.
5. túlzó Szinte biztosan bekövetkező. Ez ~ bukás!
6. Vminek a megkezdésére, elvégzésére felkészült. Támadásra ~.
7. Hajlandó (vmit megtenni). ~ segíteni. | rég Készséges.
8. (msz-szerűen) biz Be van fejezve, le van zárva, megtörtént (a baj). Velem jössz, és ~!; csak megcsúszol, és ~!
II. fn <Kif-ekben:> a munka élvezhető eredménye, ill. vmely (el)rendezett helyzet, állapot. A ~re jött. | <Kif-ekben:> meglevő vagyon, készlet. A ~ből él; a ~hez nyúl.
III. hsz biz: ~ van: készen van, kész. Még nincs ~ (= még nem kész) az ebéd; (teljesen) ~: kimerült, kikészült v. lerészegedett állapotban. Szegény, teljesen ~.
[?fgr]
Kapcsolat • eksz@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024