Magyar értelmező kéziszótár
Keres
✔
öl
1
ts ige
1.
(t. n.
is
)
<
Rendsz
.
nem
meghatározott
személyt
,
állatot
>
életétől
megfoszt
.
Embert
~.
| (t. n.)
táj
Disznót
öl
.
2.
(t. n.
is
)
Pusztító
hatása
van
.
Az
arzén
lassan
~.
3.
túlzó
|
Gyötör
,
kínoz
.
~
i
a
bánat
.
|
~i magát:
a)
gyötrődik
;
b)
küszködve
dolgozik
.
|
túlzó:
Egymást ~ik:
a)
verekednek
;
b)
veszekednek
;
c)
tülekednek
(
vmiért
).
4.
Vmibe ~ vmit:
aránytalanul
sok
időt
,
fáradságot
,
képességet
,
pénzt
fordít
vmire
.
5.
Vmibe ~i a bánatát, fájdalmát
stb.
:
megpróbálja
vmivel
megszüntetni
.
[ fgr ]
öl
2
fn
1.
Az
ülő
ember
combjától
és
hasától
határolt
homorulat
.
Az ~ébe hull:
fáradság
nélkül
jut
vmihez
;
~be tett kézzel:
tétlenül
.
|
irod
A
női
ágyék
tája
a
szeméremtesttel
együtt
v
.
az
anyaméh
szeméremtesttel
.
|
irod
Vminek
belseje
,
mélye
.
tréf:
A természet (lágy) ~e:
a
szép
és
pihentető
természet
.
2.
A
behajlítva
fölemelt
(
két
)
kar
és
a
mell
alkotta
öblös
hajlat
.
~
ben
v
.
~
ében
viszi
.
|
~be való:
karon
ülő
<
gyermek
>.
3.
nép:
~re megy (vkivel):
birokra
kel
(
vele
).
4.
rég
Hosszmérték
:
6
láb
,
kb
.
1
,
8
m
.
| (jelzőként)
Két
~
magas
.
5.
(gyak. jelzőként)
Négyszögöl
.
6.
(gyak. jelzőként)
Tüzelőnek
való
(
hasáb
)
fából
4
m3
.
[ fgr ]
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024