1. Udvarias formában kifejezi, hogy szeretne (meg)kapni vmit. Vizet, szállást, segítséget ~; fegyverszünetet ~; a jegyeket ~i. | Vall <Imádságban> kérése, kívánsága teljesítése végett Istenhez fordul. | vál: Részt ~ vmiből: a) részesedni kíván belőle; b) részt akar venni benne. | (t. n.) Még ~ek a sajtból; nem ~ vmiből: átv is, biz nem szeretné v. nem akarja, hogy része legyen benne. Az ilyen barátságból nem ~ek! | (t. n. is) <Állat, kisgyermek> a hangjával, viselkedésével kifejezi, hogy kíván vmit, kül. ennivalót. (Enni) ~ a malac. | <Vevő vásárláskor> bejelenti, hogy mit akar (meg)venni. ~ek egy rozskenyeret. | Vhova ~ vmit: meghagyja, hogy számára vmit vhova vigyenek. A szobájába ~i a reggelit. | <Udvariassági kif-ekben.> Bocsánatot, elnézést v. engedelmet ~ek: bocsáss(on) meg!

2. Udvariasan felszólít vkit vmire. Szívességre ~ vkit; ~tem, hogy nyissa ki az ablakot. | Vmire érzelmileg hivatkozva nyomatékosan figyelmeztet v. felszólít vkit. Barátságunkra, (az) Isten szerelmére ~lek (, ne tedd azt)! | ~ve ~ vkit: rimánkodva kéri vmire. | (fn-i ign-vel) ~em v. ~jük: tessék, szíveskedjék. ~jük az ajtót becsukni (helyesen: tessék v. szíveskedjék az ajtót becsukni! v. ~jük, csukja be az ajtót!).

3. Udvariasan (vhova) hív(at) vkit. ~em a pincért; telefonhoz ~ik.

4. Felkér vkit vmire, vminek, vmiül. Tanúskodásra, násznagynak ~ vkit. | nép Feleségül kér. Hiába ~tem, nem adták hozzám.

5. ~em v. ~lek: a) <kérdés v. felszólítás udvarias bevezetésére>. Erzsi, ~em, hol a táskám?; b) <“köszönöm”-re adott válaszként:> szívesen; c) <rosszul hallott szavak megismétlését kívánó felszólításként:> tessék?; d) <ellentmondás, felháborodás kif-ére>. No de ~em!; e) <udvariaskodó beszédben töltelékszóként>. Nem hiszem, ~lek.

[ fgr ]