Magyar értelmező kéziszótár
Keres
✔
levegő
fn
1.
A
Földet
körülvevő
,
nitrogén
és
oxigén
keverékéből
álló
színtelen
,
szagtalan
gáznemű
anyag
.
|
Vmely
terület
fölött
levő
,
vmely
helyiséget
betöltő
ilyen
anyag
.
Áporodott
~;
tiszta a ~:
átv
is
nincs
jelen
vmely
nemkívánatos
személy
;
rontja a ~t:
átv
is
vki
fölöslegesen
,
alkalmatlanul
van
jelen
vhol
;
egy ~t szív vkivel:
együtt
van
,
él
vkivel
.
|
Lélegzéskor
beszívott
ilyen
anyag
.
Nem kap ~t:
nehezen
lélegzik
;
~höz jut:
átv
is
nehéz
(
anyagi
)
helyzetében
egy
kissé
megkönnyebbül
.
|
Tud Ipar:
Cseppfolyós (
v.
folyékony) ~:
ezzel
az
anyaggal
azonos
kémiai
összetételű
,
világoskék
,
átlátszó
folyadék
.
2.
(Szabad) ~:
be
nem
épített
hely
,
szabad
térség
.
Kimegy
a
~
re
.
3.
Közhangulat
,
légkör
.
Vmi van a ~ben:
érzik
vminek
az
előszele
.
4.
biz
Üresség
,
semmi
.
~nek néz vkit:
semmibe
veszi
;
a ~be beszél:
a)
úgy
beszél
,
hogy
senki
sem
hallgat
rá
;
b)
hiábavalóságokat
beszél
.
|
<
Kif-ekben
.>
A ~be bámul:
hosszasan
maga
elé
néz
;
a ~ből él:
nincs
kimutatható
jövedelme
.
5.
Irodalmi
alkotásban
az
ábrázolás
mögött
érzékelhető
háttér
,
ill
.
a
mű
sajátos
jellege
,
hangulata
.
[←
levegő ég
‘lebegő ég’]
Kapcsolat •
eksz@nytud.hu
• HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2023–2024