1. <Szilárd, merev testet> üt(öget)éssel v. más erőszakos ráhatással több darabra felapróz, ver v. szétzúz. ~i a jeget; ízzé-porrá ~. | <Kemény héjú magokat> egymás után feltör. Diót ~. | Rám, rád stb. ~i az ajtót: az ajtót betörve behatol hozzám, hozzád stb. | rég: Kelevézt, kopját, vasat ~: lovagi tornán kelevézzel stb. vív.

2. (t. n. is) <Szilárd testből> darabo(ka)t kézzel erőszakosan leválaszt. ~ (egy darabot) a kifliből; kukoricát ~: a csöveket szárukról leszedve betakarítja.

3. Kezét, lábát, nyakát ~i: keze, lába, nyaka el- v. kitörik.

4. <Földet> ekével, boronával hasogat. ~i az ugart. | rég <Várfalat> ágyúval v. más hadigéppel rombol.

5. <Nyílást, bejáratot, utat> az akadályokat elhárítva, lerombolva létrehoz. Ablakot, ösvényt ~.

6. Kendert, lent ~: megszárított kendert, lent tilol. | Ipar <Megszáradt bőrt> ütögetéssel v. taposással puhít.

7. (t. n. is) <Tárgy vmely test(rész)en> tartós nyomással, dörzsöléssel fájdalmat, sebet okoz. ~(i lábát) a cipő. | Hólyagot, sebet ~ vmin: nyomással, dörzsöléssel hólyagot, sebet idéz elő rajta.

8. rég: Kezét ~i: tördeli.

9. ~i magát: a) megerőltető munkában fárad; b) tolakodva utat csinál vhova; c) vki, vmi után: küszködve igyekszik, hogy elérjen, megnyerjen vkit, vmit. | ~i a fejét: a) vmin: erősen gondolkodik, töpreng rajta; b) vmiben: tervel, forral vmit.

10. Vmibe ~: <kül. állatot> vminek az elviseléséhez szoktat. Járomba ~i az ökröket.

11. <Nyelvet> nehezen, hibásan beszél. ~i a németet.

12. nép <Betegség> görcsös rohamokban kínoz vkit. ~i a frász, a nyavalya.

13. ritk Megszeg. Esküt, ünnepet ~.

14. <Fényt> irányától eltérít.

15. Mat Úgy oszt vmit vmivel, hogy az osztást tört alakjában fejezi ki. Kettő ~ve hárommal (⅔ ).

16. tn Nagy erővel igyekszik utat csinálni, ill. eljutni vhova. Fölfelé ~. | Vmire (, vmi felé) ~: nagy erővel iparkodik vmit elérni. Vmely célra v. cél felé ~. | Vkinek vmijére ~: meg akarja fosztani vmijétől. Életére, nyugalmára ~ vkinek.

17. Vkire, vmire ~: rablási, rombolási szándékkal támad ellene.

[?]